9. Állítás és hajlítás

9.rész
Állítás és hajlítás
hajlitas
Állítás és hajlítás-két különböző feladat, két különböző kihívás. A ló hajlékonyságának fokozása és az egyensúlyának javítása a gyakorlatok fő célja. Alapfeltételét képezik a különböző patanyomfiguráknak.
A lovas, aki nem fektet nagy hangsúlyt a hajlítások gyakorlására, az nagyon könnyen felismerhető: a lova ferdén és mereven megy előre…
És a ló tornáztatásához, gimnasztikai gyakorlatokhoz nincs feltétlenül szükség textiles talajú díjlovas négyszögre vagy homokos pályára, egy kis odafigyeléssel akár terepen is mefelelően tornáztathatjuk lovunkat, például
ha odafigyelünk rá, hogy könnyű ügetésben gyakran váltsuk az ülésünket, szakaszonként bal majd jobb lábra ugratjuk vágtába, hogy egyformán megdolgoztassuk mindkét oldalát. Egyenes, jó talajú erdei utakon gyakorolhatjuk a három patanyomos figurákat illetve a kanyarodásoknál gyakorolhatjuk vele a hajlításokat (akár egy tereptárgyat, fát is körbelovagolhatunk) vagy ha képzettebb a ló és a lovas, akkor ugrásváltást is, nem csúszós talajon.
Hogyan kell helyesen az állítást és a hajlítást lovagolni?
Ahhoz, hogy megérezzük, hogy lovunkat hogyan kell állításban lovagolni először tisztában kell lennünk vele, hogy milyen érzés egy egyenesre igazított lovon ülni. Rendezzük ülésünket, a kétoldali szármérték legyen azonos, A ló tarkójától a faráig a gerince egyenes legyen. A ló füleinek csúcsa egy magasságban legyen, a sörényél egyenesen fusson a martól a tarkóig, lepillantva a két oldalon azonos szélességben lássuk a ló vállait.kezdokep
Ilyenkor az azonos oldali szár és csizma segítségek dolgoznak együtt, a lovas mindkét ülőcsontját egyformán terheli. A ló állításához vegyük fel a belső szárat és amennyit felvettünk rajta, annyit engedjünk a külső száron. (ezzel együtt belső csizmával tartsuk meg az oldalát, hogy egyenes vonalban tartsuk, ne forduljon el az állítás irányába) Ha a ló kissé elfordítja a fejét, hogy éppen az egyik szemét , szemboltozatát látjuk, akkor sikerült az állítás. Figyeljünk rá, hogy ilyenkor csak a nyak felső része hajolhat meg az állítás irányában, a törzs a lehető legegyenesebb marad. A ló fülei továbbra is egy magasságban legyenek. Ha a két fül eltérő magasságban van, akkor az állítás nem korrekt, ló tarkóból elferdült. Ez többnyire attól van, hogy túl sokat vettünk fel a belső száron és ahhoz keveset engedtünk a külső oldalon. Az állítás gyakorlása nagyon jó előkészítő feladat azokhoz a gyakorlatokhoz, ahol a keresztirányú segítségekre van szükség (jobb szár bal csizmával és bal szár jobb csizmával hat együtt) Ilyen gyakorlatoknál, például a combra való engedtetésnél és az eleji körüli fordulatnál tanulja meg a ló vagy a lovas az oldalra ható segítségeket. A hajlítások előkészítéséhez a lovat könnyű állításban, egyenes vonalon lovagoljuk lovagoljuk.
A helyes hajlítás onnan ismerhető fel, hogy a ló teljes testhosszában, a tarkójától a farok tövéig jobbra vagy balra hajlik. Ez egy nagyon jó gimnasztikai gyakorlat a lónak, hiszen míg az egyik oldala megrövidül, addig a másik, külső oldala megnyúlik. Ilyenkor a ló nyaka is teljes hosszában enyhén ívelten hajlik. Ha marból megtörve hajlik a nyak, akkor már túl erős, nem helyesen kivitelezett a hajlítás. A hajlítás mértéke a feladattól függ: például nagykörön kisebb, kiskörön nagyobb mértékű a hajlítás. A hajlítás kivitelezése akkor
korrekt, ha a lovas nemcsak a ló fejét és a nyakát, hanem a vállait és a hátsó lábait is kontrollálni tudja. Például a kígyóvonal lovaglása csak akkor lesz sikeres, ha a lovas diagonális segítségei megfelelőek. Tehát: a lovas szársegítséggel először állítást ad a lónak például balra, ezzel egy időben jobban terheli a baloldali ülőcsontját és a bal lábát finoman a hevederhez teszi. Ekörül a lába körül kell meghajlítania lovat. Ahhoz, hogy szép legyen a hajlítás, a jobb oldalnak megtartóan kell hatnia, azaz a jobb szárnak annyit kell csak engednie, hogy lehetővé tegye a bal oldali állítást, a jobb csizmát pedig a heveder mögé kell tenni, hogy megtartsa a ló farát, hogy az az első lábak nyobán az íven rajta maradjon.
A jobb oldali csizma nélkül a ló fara kifelé sodródna. A pontos,
igazán jól kivitelezett hajlítás azonban sokkal összetettebb: itt a testsúly és csizmasegítségek, és félfelvételek összhatásáról van szó. Ez komplikáltan hangzik, de egy példán keresztül nagyon könnyű megérteni. Vegyünk alapul mondjuk egy sarkon való keresztül lovaglást bal kézen. A ló balra van állítva, a lovas látja ló belső szemét, szemboltozatát. A sarok előtt a külső száron egy félfelvétellel felkészíti a lovat, a lovas a belső ülőcsontját jobban terheli, felsőtestét és fejét balra fordítja, arra néz, amerre lovagolni fog. A belső csizma a hevederen van, előrehajt, a ló a belső hátsó lábával jobban maga alá lép. A könnyen felvett belső szár megadja a hajlítás ívét, míg a külső szár finoman ellentart. Ha elhagytuk a sarkot a felsőtest és a fej előrefordul, a segítségek ismét mindkét oldalon azonosan, előre hajtanak.

Problémák és megoldások
A leggyakoribb probléma, hogy a lovas az állítás lovaglásánál nem érzi, hogy mennyit vegyen fel a belső száron és mennyit engedjen a külsőn, hogy a ló tarkója ne ferdüljön el. Ennek gyakorlására sorozatunkban a szársegítségek résznél ismertetett módon ‘kétlábú segítővel’ gyakoroljunk, kérjük meg egy lovastársunkat, hogy vegye nyakába a kantárt, kezébe a zablát és mögé állva gyakoroljuk a finom szársegítségeket. Fontos, hogy lovastársunk folyamatosan beszámoljon róla, hogy mit érez a zablán, így egyszerűen kontrollálni tudjuk segítségeinket.
Hajlítások lovaglásánál is nagyon fontos a finom szárkezelés, hogy csak kellő mértékben és ne extrém módon hajlítsuk meg lovunk nyakát. Az nem igazi és helyes mértékű állítás, ha a ló fejét behúzva a nyaka a marjától kiindulva oldalra hajlik, és háta, far része teljesen egyenes marad. A hajlítást helyesen úgy kell lovagolni, hogy a lovas belső csizmája ‘körül’ meghajlítja a lovat, tehát belső csizmája a hevedernél marad és hajt vele, a külső csizmája pedig egy-két tenyérnyivel a heveder mögött megtartja a ló farát, hogy ne sodródjon ki.

egyenes tarko

Egyenes tarkó

ferde tarko

Ferde tarkó


Mit jelentenek a lovaglóórán elhangzó vezényszavak?
„lovagolj állításban” Ez a parancsszó hangzik el, amikor az oktató azt kéri, hogy a lovas egyenes vonalban lovagolja lovát, de a ló fejét kis mértékben jobbra vagy balra állítsa.
„a ló tarkóban ferde” Hangzik a figyelmeztetés, ha a lovas rosszul lovagolja az állítást, túl sokat fog a belső száron és túl keveset enged a külsőn, a ló orrvonala ilyenkor nem merőleges a talajra és a hátáról a füleit sem egy magasságban látjuk.
„kiskör” 6-8-
10 méter átmérőjű kiskört kell lovagolni, ha ez a parancsszó hangzik el. Figyeljünk a folyamatos vonalú ív lovaglásra, ilyenkor a legnagyobb mértékű a ló hajlítottsága.

Néhány tipp Klaus Balkenhol eszköztárából:

Saját maga is ellenőrizheti, hogy a ló korrekten egyenesre van lovagolva, úgy, hogy lépésben, ügetésben és vágtában tükörrel szemben lovagol. Így egyértelműen látható, hogy a ló oldalra kitér-e az egyenes patanyomról.

-Tükör nélkül egy másik nagyon jó módszer, hogy a frissen boronált lovardatalajon lovagoljon egyenes vonalon és utána vizsgálja meg a patanyomokat a talajon. Egyenesre lovagolt lónál a hátsó patanyomok az elsőt takarják vagy egy vonalba esnek vele.
-Az egyenesre igazítás a kiképzési skála ötödik lépcsőfoka. Az első lépcsőfokok az ütemesség, elengedettség, támaszkodás és a lendület. Ebből látszik, hogy az egyenesre igazítás milyen jelentőségteljes dolog. Vegye mindig komolyan és mindig gyakorolja, ellenőrizze.
-A sarkok, haljítások és kiskörök lovaglása sokkal fontosabb, mint gondolná, mert csak helyes állítással és hajlítással lehet jól meglovagolni. Gyakran elég hosszú gyakorlás után tudja csak a lovas precízen meglovagolni ezeket a feladatokat.
-Az állításnál és a hajlításnál a lónak az adott ütemet kell tartania.
Ezekkel a tippekkel javíthat az ütemességen:
-Lovagoljon élénk lépésben ívet.
-Ismételje meg ügetésben. Figyeljen rá hogy ne siesse el a ló, csak élénken menjen.
-Vágtában lovagoljon kisköröket, illetve gyakorolja a kör szűkítése-bővítése feladatot.


Kipróbáltuk Klaus Blakenhol módszereit-nekünk bevált
írta Harcsa Boglárka Klaus Balkenhol nyomán, a sorozat megjlenet a Lovasélet magazin 2012-2013-as lapszámaiban
Fotó: Harcsa Boglárka

szakmai vezető Szakolczai Kinga díjlovas szakedző

No comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.