11. Fordulatok

11.rész
Fordulatok

Fordulatok, azaz az irányváltások minden fajtája még a képzett lovasokat is állandóan új kihívás elé állítja. A hajlítások szükségesek a ló tornáztatásához, ezáltal egészsége megtartásához, ezek tehát nélkülözhetetlen gyakorlatok. A helyes hajlítások lovaglása alapfeltétele a sarkok korrekt kilovaglásának, a szép formájú nagyköröknek a jól kivitelezett átváltásoknak…

ok
Hogyan kell helyesen fordulatot lovagolni?

A fordulatok helyes meglovaglásához a testsúly, csizma és szársegítségeknek harmonikusan kell összedolgozniuk és diagonálisan kell hatniuk. Mielőtt a lovas meghajlítja a lovat, tudnia kell állítani is, ez a hajlítás ‘előgyakorlata’. Ennek kivitelezéséhez vegyük fel a belső szárat, és engedjünk kissé a külsőn. Fontos, hogy a szárakon a felvétel és az utánaengedés mértéke közel azonos legyen. A felvétel egy egyértelmű segítséget ad a lónak az utánaengedés a külső száron pedig megakadályozza, hogy a zablát helytelenül áthúzzuk a ló száján az egyik oldalról a másikra. Amint a látjuk a ló szemboltozatát és orrcimpáját, az állítás sikerült, a mértéke megfelelő. Ha ezt ellenőrizni akarjuk, pillantsunk le anélkül, hogy fejünket leengednénk. Fontos, hogy a ló fülei állításkor azonos magasságban legyenek, tehát tarkóban maradjon egyenes. Ha ferde a ló tarkója, az azt mutatja, hogy a szárak felvétele és engedése nem volt megfelelő mértékű.
Az állításból fejlesztjük tovább a hajlítást: itt jön képbe a megtartó csizma és szár. A helyes fordulathoz nem elég csak a ló fejét állítani, az a cél, hogy egész testét meghajlítsuk hossztengelye mentén, a belső csizmánk körül. Ha fentről néznénk lovunkat azt látnánk, hogy a ló teste a tarkójától a farkáig egy íven hajlik meg. Ez olyan ív, ahol a hajlás mértéke nem mindenhol egyforma, ugyanis a ló anatómiai felépítése ezt nem teszi lehetővé. A gerince egyes szakaszai hajlékonyabbak, más szakaszok pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. Természetesen a tornáztatásnak az a célja, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a helyzetből. A ló a képzése folyamán egyre jobban részévé tud válni az ívnek, adott testtájai egyre hajlékonyabbak lesznek. Ebből adódóan könnyedén és folyamatosan fog haladni az íveken.
Először csak nagy íveket lovagoljunk, hiszen hajlításkor a ló testének belső oldalán az izmok összehúzódnak, a külső oldalán pedig megnyúlnak, ha ezt túlzásba visszük, kellemetlen és fájdalmas izomlázat okozunk sporttársunknak. A hajlítások, fordulatok gyakorlását lépésről-lépésre építsük fel, csak akkor haladjunk tovább, ha egy adott szintet már biztosan teljesítünk. Figyeljünk oda rá, hogy lovunk a gyakorlás megkezdése előtt megfelelően be legyen melegítve. A fordulat lovaglásánál ügyeljünk rá, hogy a nyak tájéka ne legyen erősebben meghajlítva, mint a törzs többi része. Ha mégis ez a helyzet, akkor a szár segítségek hibásan sokkal nagyobb mértékűek, mint a testsúly és csizmasegítségek. Egy ‘kitekert’ nyakú lóval már az első saroknál problémába ütközünk, a ló el fog menni a külső vállán, azaz kifelé fog sodródni.
A hajlítás mértéke a mindenkori feladattól függ. Először mindig nagy íven lovagoljunk, mielőtt megkezdenénk a komolyabb hajlítást igénylő munkát. Például az enyhe ívek gyakorlására nagyon jó feladat az 1 vagy 2 ívű kígyóvonal, nagykör. A kígyóvonal teljes lovardában lovagolva és a körök kisebbítése-nagyobbítása a következő lépcsőfok, ez jó gyarorlat a ló tornáztatására és a nagyobb mértékű hajlítások bevezetésére. A kiskör lovaglásánál már maximális a hajlítás mértéke. (6m átmérőjűnél ne lovagoljunk kisebb köröket)
Csak egy jól képzett ló tudja a kiskört tökéletesen kivitelezni. Alkalmazzuk a fokozatosság elvét és szisztematikusan gyakoroljunk, de ne vigyük túlzásba a monoton ismételgetést.

Problémák és megoldások
A fordulatok lovaglásánál sok a hibalehetőség. Egyik tipikus hiba, amikor a lovas nem egyenlő mértékű szárhasználata miatt a ló tarkóban elferdül. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy a ló tarkóban ne ferdüljön el, fülei egy magasságban maradjanak, annyit engedjük a külső száron, amennyit a belsőn felvettünk.
A ló tarkóban való elferdülése a lovas ülésének ferdeségét is jelezheti. Ha ez a hiba jelentkezik, akkor érdemes ülésjavító órát venni képzett oktatótól.
A másik típushiba, hogy ugyan a sarokban korrekten van állítva a ló, de üléssel és csizmával nem hajtunk hozzá a megtartó szárhoz. Ilyenkor a ló elmegy a külső vállán, azaz kifelé sodródik. Ahhoz, hogy ezt a lovas megelőzze, már a sarok lovaglása előtt félfelvételt kell adnia a külső száron és a belső ülőcsontját kissé jobban meg kell terhelnie, lépjen jobban a belső kengyelbe, de csak annyira, hogy az ülése ne ferdüljön el. A lovas a fejét és felsőtestét fordítsa a menetirányba, a belső csizma előrehajt, hogy aktiválja a ló belső-hátsó lábát, hogy jobban a súlypont alá lépjen. Ezzel egy időben a külső csizma a heveder mögött megtartóan hat, ami a külső hátsó lábat is az íven tartja. Így a ló egyensúlyban tud maradni és testét meg tudja hajlítani. A sarkon való átlovaglás után a lovas tekintete, felsőteste nézzen megint előre.
Sok lovas a fordulatoknál túlhajlítja-túlhúzza a ló fejét helytelenül. Ilyenkor a túl erős állítás miatt a ló testének íve marnál megtörik, a nyaka és a feje erősen oldalra hajol. Figyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásokba, a ló egész teste legyen egyenletesen hajlított.


Mit jelentenek a lovaglóórán elhangzó vezényszavak?
„átváltás a sarokból” Adja ki a vezényszót a lovaglótanár, amikor az a feladat, hogy a hosszú falon végiglovagolva a sarokból ívesen vissza kell fordulni a patanyomra. Ez a feladat kézváltással jár, lovagolható kisebb vagy nagyobb ívvel.

„köröket válts” A feladat egyik körről át kell váltani a másikra. Ez a feladat kézváltással jár. Egyszerűen lovagoljon végig a körön, majd X előtt (a pálya közepe előtt) állítsa egyenesre lovát, lovagoljon így kb. egy lóhossznyit, majd finoman állítsa az új kör ívére és lovagojlon tovább.

„körben válts” Ez már nehezebb feladat, lovastól, lótól gyorsabb cselekvést igényel. A nagykörön belül -a középponton keresztül- S alakban kell áthaladni, azaz a rövid fal közepétől kis íven a kör középpontja felé kell fordulni, ott egy-két lépésre egyenesre, majd átállítani a lovat és ellenkező ívű kis íven át átmenni másik kézre.

„kiskör” 6-8-10-12 m átmérőjű kört kell lovagolni. Minél tapasztaltabb a páros, annál kisebb átmérőjű kiskört tud lovagolni, egészen 6m átmérőig. Ez a méret egy közepes testű lónak kiskörön a maximális hajlítást adja.


Néhány tipp Klaus Balkenhol eszköztárából:
– A nagykör és a kör kisebbítése, nagyobbítása feladat tökéletes arra, hogy lovunk ütemességén javítsunk.
-A lépésben lovagolt kiskör, nagykör és kígyóvonal is jó feladat arra, hogy javítsunk az ütemességen, ezek intenzíven megdolgoztatják a lovat.
-Pozitív hatással van a lendületre, ha a sarkokon való átlovaglás előtt visszaveszünk a tempóból, majd hozzáhajtunk.
-A lendületes előre lovaglás nagy íves vonalakon, majd a kiképzés előrehaladtával kisebb ívű vonalakon jó alapozás a ló egyenesre igazításához.


Kipróbáltuk Klaus Blakenhol módszereit-nekünk bevált
írta Harcsa Boglárka Klaus Balkenhol nyomán, a sorozat megjelent a Lovasélet magazin 2012-2013-as lapszámaiban
Fotó: Harcsa Boglárka
szakmai vezető Szakolczai Kinga díjlovas szakedző

No comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.